magyar


 

 

Karl Marx

Tezisek Feuerbachrol

[A]


1845 tavasza


1

Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusat is beleszamitva) az a fo fogyatekossaga, hogy a targyat, a valosagot, erzekiseget csak az objektum vagy a(1) szemlelet formajaban fogja fel; nem pedig mint erzeki-emberi(2) tevekenyseget, gyakorlatot nem szubjektivan. Ezert a tevekeny oldalt elvontan a materializmussal ellentetben az idealizmus – amely termeszetesen nem ismeri a valosagos, erzeki tevekenyseget mint olyant – fejtette ki.(3) Feuerbach erzeki – a gondolati objektumtol valoban megkulonboztetett objektumokat akar: de magat az emberi tevekenyseget nem fogja fel targyi tevekenysegnek. Ennelfogva a „Wesen des Christentums”-ban csak az elmeleti viszonyulast tekinti az igazan emberinek, mig a gyakorlatot csak piszkos-zsido megjelenesi formajaban fogja fel es rogziti. Ennelfogva nem erti meg a „forradalmi”, a gyakorlati-kritikai” tevekenyseg jelentoseget.

2

Az a kerdes, hogy az emberi gondolkodast targyi igazsag illeti-e meg – nem az elmelet kerdese, hanem gyakorlati(4) kerdes. A gyakorlatban kell az embernek gondolkodasa igazsagat, vagyis valosagat es hatalmat, evilagisagat bebizonyitania. Az olyan gondolkodas valosagarol vagy nem-valosagarol folytatott vita, amely el van szigetelve(5) a gyakorlattol – tisztara skolasztikus(6) kerdes.

3

A korulmenyek megvaltozasarol es a nevelesrol szolo materialista tanitas megfeledkezik arrol, hogy a korulmenyeket az emberek valtoztatjak meg es a nevelot magat is nevelni kell. Ennelfogva a tarsadalmat el kell kulonitenie ket reszre – melyek egyike folotte all.(7)
A korulmenyek valtoztatasanak es az emberi tevekenysegnek vagy onmegvaltoztatasnak(8) egybeeseset csak mint forradalmi(9) gyakorlatot lehet felfogni es racionalisan megerteni.

4

Feuerbach a vallasi onelidegenulesnek, a vilag egy vallasi es egy vilagi vilagra(10) valo megkettozodesenek tenyebol indul ki. Munkaja abban all, hogy a vallasi vilagot feloldja vilagi alapzataban.(11) De hogy(12) a vilagi alapzat elvalik onmagatol es maganak a fellegekben onallo birodalmat rogzit meg(13), az csak(14) abbol magyarazhato, hogy ez a vilagi alapzat meghasonlott onmagaval es ellentmond onmaganak. Ezt az alapzatot kell tehat magamagaban mind ellentmondasaban megerteni, mind pedig gyakorlatilag forradalmasitani.(16) Tehat miutan pl.(17) felfedeztuk, hogy a foldi csalad a szent csalad titka, marmost az elobbit magat kell elmeletileg es gyakorlatilag megsemmisitenunk(18).

5

Feuerbach, nem erve be az elvont gondolkodassal, a szemleletet akarja(18); de az erzekiseget nem mint gyakorlati(19) emberi-erzeki tevekenyseget fogja fel.

6

Feuerbach a vallasi lenyeget feloldja az emberi lenyegben. De az emberi lenyeg nem valami az egyes egyenben benne lakozo elvontsag. Az emberi lenyeg a maga valosagaban a tarsadalmi viszonyok osszessege.
Feuerbach, aki ennek a valosagos lenyegnek a kritikajaba nem bocsatkozik, ennelfogva kenytelen:
1. elvonatkoztatni a tortenelmi lefolyastol, a vallasos lelkuletet magaertvaloan megrogziteni es egy elvont – elszigetelt – emberi egyent elofeltetelezni;
2. a lenyeg ezert(20)csak mint „emberi nem”, mint belso, nema, a sok egyent termeszetileg(21) osszekapcsolo altalanossag foghato fel.

7

Feuerbach ezert nem latja, hogy a „vallasos lelkulet” maga is tarsadalmi termek(22), es hogy az elvont egyen, melyet elemez, egy(23) meghatarozott tarsadalmi formahoz tartozik.

8

Minden(24) tarsadalmi elet lenyegileg gyakorlati. Mindazok a miszteriumok, amelyek az elmeletet miszticizmusra inditjak(25), az emberi gyakorlatban es e gyakorlat megerteseben talaljak racionalis megoldasukat.

9

A legtobb, amihez a szemlelodo materializmus eljut,(26) vagyis az a materializmus, amely az erzekiseget nem gyakorlati tevekenysegnek erti meg, az egyes egyenek es a polgari tarsadalom szemlelete.(27)

10

A regi materializmus allaspontja a polgari(28) tarsadalom; az ujnak az allaspontja az emberi(29) tarsadalom vagy a tarsadalmi(30) emberiseg.

11

A filozofusok a vilagot csak kulonbozokeppen ertelmeztek; a(31) feladat az, hogy megvaltoztassuk.

 

 

 

________

(1) [Engelsnel:] vagy a


(2)[Engelsnel:] emberi erzeki


(3)[Engelsnel:] Ezert tortent, hogy a tevekeny oldalt, a materializmussal ellentetben, az idealizmus fejtette ki – de csak elvontan, mivel az idealizmus termeszetesen nem ismeri a valosagos, erzeki tevekenyseget mint olyant.


(4) [Engelsnel:] gyakorlati


(5) [Engelsnel:] elszigeteli magat


(6) [Engelsnel:] skolasztikus


(7)[Engelsnel:] Az a materialista tanitas, hogy az emberek a korulmenyeknek es a neveltetesnek termekei, megvaltozott emberek tehat mas korulmenyeknek es valtozott nevelesnek termekei, megfeledkezik arrol, hogy a korulmenyeket eppen az emberek valtoztatjak meg, es hogy a nevelot magat is nevelni kell. Ennelfogva szuksegszeruen oda jut, hogy a tarsadalmat elkuloniti ket reszre, melyek egyike folotte all a tarsadalomnak (pl. Robert Owennal)


(8) [Engelsnel kimaradt.]


(9) [Engelsnel:] forradalmasito [umwälzend]


(10) [Engelsnel:] egy vallasi, elkepzelt es egy valosagos vilagra


(11) [Engelsnel betoldva:] Szem elol teveszti, hogy ennek a munkanak az elvegzese utan a fodolog meg hatra van.


(12) [Engelsnel:] Ama teny ugyanis, hogy


(13) [Engelsnel:] magat a fellegekben, onallo birodalomkent, rogziti meg


(14) [Engelsnel:] eppenseggel csak


(15) [Engelsnel:] Ezt a vilagi alapzatot kell tehat eloszor ellentmondasaban megerteni es az utan az ellentmondas kikuszobolesevel gyakorlatilag forradalmasitani.


(16) [Engelsnel:] pl., miutan


(17) [Engelsnel:] elmeletileg biralnunk es gyakorlatilag forradalmasitanunk


(18)[Engelsnel:] az erzeki szemleletre apellal


(19) [Engelsnel:] gyakorlati


(20) [Engelsnel:] ezert az emberi lenyeg nala


(21) [Engelsnel:] pusztan termeszetileg


(22) [Engelsnel:] tarsadalmi termek


(23) [Engelsnel:] a valosagban egy


(24) [Engelsnel:] A


(25) [Engelsnel:] csabitjak


(26)[Engelsnel:] amire a szemlelodo materializmus viszi


(27) [Engelsnel:] szemlelete a „polgari tarsadalomban”


(28) [Engelsnel:] „polgari”


(29) [Engelsnel:] emberi


(30) [Engelsnel:] tarsadalmasult


(31) [Engelsnel:] de a

 

____


[A] A tezisek 1845 tavaszan keletkeztek Brusszelben es Marx 1845–47-es jegyzetkonyveben maradtak fenn, „1. ad Feuerbach” cim alatt. (A jegyzetkonyvrol v.o. 352., 354. jegyz.) Eloszor Engels tette kozze oket nyomtatasban, fuggelekkent „Ludwig Feuerbach” c. irasanak kulonkiadasahoz, „Marx Feuerbachrol” cimmel. (A „Tezisek Feuerbachrol” cim a „Ludwig Feuerbach” e kiadasahoz irt „Elozetes megjegyzes” szavaibol valo.) A tezisek szovegeben Engels nehany fogalmazasi valtoztatast eszkozolt. (Az eredeti marxi szoveg betuszerinti szovege eloszor 1926-ban jelent meg – a fennmaradt jegyzokonyv alapjan – a moszkvai Marx–Engels Intezet gondozasaban, az intezet folyoiratanak („Marx-Engels-Archiv”, Majna-Frankfurt) I. koteteben.) Foszovegben a tezisek Marxtol eredo elso megfogalmazasat adjuk, labjegyzetben kozoljuk az 1888-as Engels-fele kiadas eltereseit.



 

 

 

 

 

 

 

AFRIKAANS

Karl Marx és Friedrich Engels

magyar